Hogy legyenek nagy golyói és pénise

Egyetlen más testrész sem vált ki az emberekben annyi szeretetet és gyűlöletet, nevetést és csodálatot, iszonyatot és szégyent. A péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott, de a szerv elsődleges funkciója harmincezer éve ugyanaz: újabb és újabb nemzedékeken keresztül biztosítja a fennmaradásunkat.

Az, hogy ez a feladat örömöt és élvezetet is szerez, tulajdonképpen csak egy bónusz, amelyet az evolúció azért vezetett be, hogy motiváljon bennünket génjeink továbbadására. Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan szervnek, ami ennyi figyelmet kapott, már nincsenek titkai.

Ez azonban tévedés. Sok fiú és férfi tapasztalja meg a bizonytalanság, szorongás és félelem érzését, azt gondolva, hogy valami nincs rendben velük, esetleg kilógnak a sorból.

Vajon elég nagy-e a péniszük? A herezacskóban lévő golyó egy rákos daganat? Miért vannak nedves álmaink? Meg kell-e borotválkozni odalent ahhoz, hogy szert tegyenek egy barátnőre?

És: impotenssé tesz a nadrágzsebben hordott mobiltelefon? A neves urológus, Sturla Pilskog norvég bestsellere örökre véget vet a zavarnak és a kényelmetlenségnek, segít rendet tenni a férfi nemi szerv ügyében, elválasztva a tényeket a tévhitektől és az ártalmatlan tüneteket a súlyosabb betegségektől.

A felhasználói kézikönyv áttekinti, hogy az effajta kérdések hogyan érintették a társadalmat az idők folyamán, szó esik a boszorkányokról és a nemi betegségekről, a méret növeléséről és a vágy fokozásáról, de Napóleon elveszett és megkerült hímvesszőjéről is.

A könyv célja a fölösleges szorongás megszüntetése, s az, hogy a fiúk és férfiak büszkék legyenek a saját testükre. Ebből a könnyen érthető és szórakoztató könyvből megtudhatja, mi a normális, milyen problémákat kell komolyan venni és mit lehet tenni, hogy megszabaduljon tőlük.

Megveszem A pénisz. Egyetlen más testrész sem vált ki az emberekben annyi szeretetet és gyűlöletet, nevetést és csodálatot, iszonyatot és szégyent. A péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott, de a szerv elsődleges funkciója harmincezer éve ugyanaz: újabb és újabb nemzedékeken keresztül biztosítja a fennmaradásunkat. Az, hogy ez a feladat örömöt és élvezetet is szerez, tulajdonképpen csak egy bónusz, amelyet az evolúció azért vezetett be, hogy motiváljon bennünket génjeink továbbadására.