Hely felállítása sz
A működése[ szerkesztés ] Elnöke az uralkodó helytartója, vagyis a nádor volt, vagy a kinevezett királyi helytartó, illetve — mint II. József idejében is — a nádort helyettesítő zászlósúr országbírótárnokmester.
A Helytartótanács rendi kormányzati szerv volt, és ez tagjainak összetételében is tükröződött: meghatározott számban főpapokfő- és köznemesek alkották a tanácsot, ugyanakkor a tanácsosok kinevezése az uralkodó joga volt.
KÖNNYEN TÁRHELY FELSZABADITÁS!
Tisztán királyi hatóság volt, amelynek az utasításait közvetlenül a királytól kapta. József ben Budára helyezte át a Helytartótanácsot.
Sztálin-szobor (Budapest)
A Helytartótanács rendszeres üléseken, kollegiális alapon hozta döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött.
József uralkodása alatt néhány kisebb változáson ment át, többek között 29 ügyosztályt szerveztek, amelyekkel a hely felállítása sz hatékonyabbá kívánta tenni az intézmény működését. Székhelye Pozsony volt, majd ben költözött Budára. Nem tartozott a Helytartótanács hatáskörébe sem a kamarai és katonai igazgatás, sem az igazságszolgáltatás.
Horvátország ügyeinek intézését az és között fennállt Horvát Tanács megszűnésével vette át. Erdélyben a magyarországi Helytartótanácsnak sok tekintetben megfelelő országos kormányzati szerv az Erdélyi Királyi Gubernium volt.
A kiegyezés után a Helytartótanács jogutódja a Belügyminisztérium lett.
